Hibák a CoversClub-on

[stigmata]

Sziasztok!

A The Walking Dead 3.évad borítóm készített és nem gyári,majd légyszi javítsátok

köszönöm


stigmata

[tatko1979]

sziasztok

légyszives majd valaki törölje a Majka Curtis BLR - Belehalok egyik eredeti gyári boritókat mert kétszer ment fel ugyan az, megállt a feltöltés aztán 2-szer lett minden. köszönöm

[stigmata]

Sziasztok!

A "Killer - Egy sorozatgyilkos naplója" címû borítómnál a gyári verziót töröljétek légyszi, mert a készített verzió a jó.

köszönöm

stigmata

[Christo]

Hali!
Tegnap beküldtem a The Walking Dead - Élõhalottak 3. évados borítóját (az elsõ kettõnek is csináltam), viszont nem került ki. Lehet tudni, hogy miért?

[stigmata]

Üdv Mindenkinek!

Mint a klub hírhedett - ámbár önjelölt - nyelvõre, nem hagyhatom szó nélkül az alábbi (Fogtündér 2-bõl fakadt, Eddy és Stigmata közötti) nyelvi polémiát.

Elöljáróban: Eddy észrevételével és az alátámasztásául közöltekkel a legteljesebben egyetértek.

A szabály (-nak tûnõ felsorolás) forrása azonban egy Harry Potter fanfiction (HP rajongók HP kitalációi) oldal igen jó szándékú kezdeményezése és nem a Magyar Helyesírás Szabályainak idézése. Annak a vonatkozó szabálya a következõ (és csak ennyi): Szóközt hagyunk a szavak, valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között, a zárójelek és az idézõjelek közé foglalt közlési egységek elõtt és után, a gondolatjel elõtt és után stb. Nincs viszont szóköz a pont, a kérdõjel, a felkiáltójel, a vesszõ, a kettõspont, a pontosvesszõ elõtt, továbbá a kötõjel és a nagykötõjel két oldalán; a kezdõ zárójel és idézõjel hozzátapad az utána következõ, a berekesztõ zárójel és idézõjel pedig az elõtte álló szóhoz stb. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni, annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai elõírások tartalmazzák.)
A két stb. az egyértelmûen nem szabályozott kérdésekben tág teret nyit a szövegíró elõtt.
A hivatkozott szabvány a következõ: A gépírás szabályai Jelek MSZ 3495/1-86. A gépírás szabályai a számítógépes billentyûzettel történõ írásra is vonatkoznak.

Eszerint

3.1. Közt kell hagyni minden kiírt vagy rövidített szó és az írásjelek után, valamint a gondolatjel elõtt és után...
4.2.3. ...A gondolatjelet a gépírásban kötõjellel kell írni, a kötõjel elõtt és után közt kell hagyni...

Ennyi. Több szabály nincs.
------

Üdv Stigmata! - hogy Te se maradj válasz nélkül

Korábban bekerült a CC adatbázisába nem egy borító, amely ilyen-olyan (például helyesírási) hibákat tartalmaz. Ezt természetesen adminisztrátori figyelmetlenség is eredményezhette (végül is az adminisztrátor is emberbõl van). Ezeket a hibás feltöltéseket utóellenõrzések, vagy jó szándékú figyelmeztetések eredményeképpen töröljük.

Ami pedig a helytakarékossági érvelésedet illeti, azzal nem értek egyet. A saját javításod is bebizonyította, hogy az ominózus szóközök beütése nem tette szükségessé a szövegmezõd átszerkesztését.
Sajnos ez a helytakarékosság az sms-kultúra szülötte. Ott még anyagi szempontokból - ha nem is elfogadható - megérthetõ. Viszont maradjon is ott. Itt a klubban legyünk szabatosak és szabályosak - nyelvünkben is.

Old Dzsordzsi

Köszönöm a pontos választ,így legalább már egyértelmû a dolog.

[Old Dzsordzsi]

Üdv Mindenkinek!

Mint a klub hírhedett - ámbár önjelölt - nyelvõre, nem hagyhatom szó nélkül az alábbi (Fogtündér 2-bõl fakadt, Eddy és Stigmata közötti) nyelvi polémiát.

Elöljáróban: Eddy észrevételével és az alátámasztásául közöltekkel a legteljesebben egyetértek.

A szabály (-nak tûnõ felsorolás) forrása azonban egy Harry Potter fanfiction (HP rajongók HP kitalációi) oldal igen jó szándékú kezdeményezése és nem a Magyar Helyesírás Szabályainak idézése. Annak a vonatkozó szabálya a következõ (és csak ennyi): Szóközt hagyunk a szavak, valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között, a zárójelek és az idézõjelek közé foglalt közlési egységek elõtt és után, a gondolatjel elõtt és után stb. Nincs viszont szóköz a pont, a kérdõjel, a felkiáltójel, a vesszõ, a kettõspont, a pontosvesszõ elõtt, továbbá a kötõjel és a nagykötõjel két oldalán; a kezdõ zárójel és idézõjel hozzátapad az utána következõ, a berekesztõ zárójel és idézõjel pedig az elõtte álló szóhoz stb. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni, annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai elõírások tartalmazzák.)
A két stb. az egyértelmûen nem szabályozott kérdésekben tág teret nyit a szövegíró elõtt.
A hivatkozott szabvány a következõ: A gépírás szabályai Jelek MSZ 3495/1-86. A gépírás szabályai a számítógépes billentyûzettel történõ írásra is vonatkoznak.

Eszerint

3.1. Közt kell hagyni minden kiírt vagy rövidített szó és az írásjelek után, valamint a gondolatjel elõtt és után...
4.2.3. ...A gondolatjelet a gépírásban kötõjellel kell írni, a kötõjel elõtt és után közt kell hagyni...

Ennyi. Több szabály nincs.
------

Üdv Stigmata! - hogy Te se maradj válasz nélkül

Korábban bekerült a CC adatbázisába nem egy borító, amely ilyen-olyan (például helyesírási) hibákat tartalmaz. Ezt természetesen adminisztrátori figyelmetlenség is eredményezhette (végül is az adminisztrátor is emberbõl van). Ezeket a hibás feltöltéseket utóellenõrzések, vagy jó szándékú figyelmeztetések eredményeképpen töröljük.

Ami pedig a helytakarékossági érvelésedet illeti, azzal nem értek egyet. A saját javításod is bebizonyította, hogy az ominózus szóközök beütése nem tette szükségessé a szövegmezõd átszerkesztését.
Sajnos ez a helytakarékosság az sms-kultúra szülötte. Ott még anyagi szempontokból - ha nem is elfogadható - megérthetõ. Viszont maradjon is ott. Itt a klubban legyünk szabatosak és szabályosak - nyelvünkben is.

Old Dzsordzsi

[Old Dzsordzsi]

Bár jómagam nem vagyok nyelvész, de az igék, és nem csak az ik-es igék esetében az m-re végzõdés nem attól függ, hogy irodalmias vagy köznyelvi stílusban írunk, fogalmazunk.
Ez egyszerû ragozási kérdés. Alanyi és tárgyas ragozást használunk "eszem az ebédet" pl. "almát eszem..." vagy "eszek valamit". De lehet az igeidõ kifejezésére is használni: Pl. Mit eszel? Pizzát eszem. (Mint az angolban a present continues.) Mit fogsz enni? Azt hiszem eszek egy pizzát. Vagyis, hogy a "közeli jövõben" azt fogok (és nem fogom) enni. Pedig a fogok-fogom nem is ik-es ige. Vagyis mindig a szövegkörnyezet dönti el melyik ragozást használjuk, nem pedig a stílus.
"Egész úton hazafelé,
azon gondolkodám.     Vagyis gondolkodtam, ami még jelenleg is tart.
Miként fogom szólítani,
Rég nem látott anyám.
Mit mondok majd elõször is?"    Vagyis mit fogok mondani a közeli jövõben.

Nehéz ez a magyar nyelv. Bizony nekünk is.
Javítsatok ki, ha nem jól gondolom. 

Szia! Tökéletesen igazad van. Az -m, vagy -k igevégzõdést az alanyi és a tárgyas ragozás miatt különböztetjük meg. Példa: - Mit csinálsz? - Olvasok. (Nincs tárgya, csak alanya.) - Mit csinálsz? - Ezt a könyvet olvasom. (Ennek már tárgya is van.)

Régebben megállt az irodalmi és népi meghatározás, de ma már inkább csak finnyás modorosság a (helytelen) -m-re végzõdés.

Old Dzsordzsi

[Szalacsi Dezsõ]

Bár jómagam nem vagyok nyelvész, de az igék, és nem csak az ik-es igék esetében az m-re végzõdés nem attól függ, hogy irodalmias vagy köznyelvi stílusban írunk, fogalmazunk.
Ez egyszerû ragozási kérdés. Alanyi és tárgyas ragozást használunk "eszem az ebédet" pl. "almát eszem..." vagy "eszek valamit". De lehet az igeidõ kifejezésére is használni: Pl. Mit eszel? Pizzát eszem. (Mint az angolban a present continues.) Mit fogsz enni? Azt hiszem eszek egy pizzát. Vagyis, hogy a "közeli jövõben" azt fogok (és nem fogom) enni. Pedig a fogok-fogom nem is ik-es ige. Vagyis mindig a szövegkörnyezet dönti el melyik ragozást használjuk, nem pedig a stílus.
"Egész úton hazafelé,
azon gondolkodám.     Vagyis gondolkodtam, ami még jelenleg is tart.
Miként fogom szólítani,
Rég nem látott anyám.
Mit mondok majd elõször is?"    Vagyis mit fogok mondani a közeli jövõben.

Nehéz ez a magyar nyelv. Bizony nekünk is.
Javítsatok ki, ha nem jól gondolom. 

[Eddy61]

A borító ismét javítva lett szóközökkel,és ismét feltöltöttem.



stigmata

Szia!

Köszönöm.

Remélem, nem vetted zokon.

További szép napot!

 

[stigmata]

A borító ismét javítva lett szóközökkel,és ismét feltöltöttem.



stigmata

[stigmata]

Szia Stigmata!

Fogtündér 2. (stigmata)-t az extrák felirat alatti maszatolást. A tartalomban a vesszõk és a mondat végi írásjelek után NINCS SZÓKÖZ kihagyva.

Javítsd kérlek, köszönöm.

Üdv: Eddy61

Szia Eddy61!


A maszatolás javítva,viszont a szóköz dolgot nem értem.Ez most valami új szabály?Hisz eddig is így készítettem szándékosan (helytakarékosság stb. miatt) a munkáimat,de ahogy észre vettem pár feltöltõ társam is készített jó pár ilyen formátumú tartalom leírást.Szerintem ezt nem kellene ilyen szigorúan venni,hisz eddig sem volt probléma és publikálva volt sok ember sok ilyen munkája

"1. Idézõjelek és zárójelek
2. Gondolatjelek
3. Vesszõ
4. Igekötõk
5. Mondatok és központozás, mondatvégi írásjelek
6. Párbeszédek
7. Az idegen szavak toldalékolása
8. Köznevek és tulajdonnevek
9. Számok
10. Egybeírás, különírás
11. Pontosvesszõ
12. Mondatkezdés
13. Ikes igék
A Leggyakrabban Elrontott Szavak listájáért ide kattints: LESZ
1. Idézõjelek és zárójelek

A nyitó ELÉ kell szóköz, de mögé soha, a záró MÖGÉ kell szóköz (már ha nincs utána vesszõ, pont, pontosvesszõ, kérdõjel vagy felkiáltójel), de elé soha.
Pl.:
Azt mondta: „Szeretlek.”
Kati, akirõl már meséltem (a barna hajú lány), Rómában él.
A magyarban a nyitó idézõjel lent van, a záró fent.
Nyitó zárójel vagy idézõjel ELÕTT és záró zárójel vagy idézõjel UTÁN mindig van szóköz!
2. Gondolatjelek

A mondat közben a gondolatjelek ELÉ és MÖGÉ egyaránt kell szóköz.
Párbeszédeknél a sorkezdõ gondolatjel UTÁN mindig kell szóköz.
A szavak utáni toldalékok, valamint páros szavak között (ici-pici, teng-leng stb.) esetén NEM gondolatjel, hanem kötõjel áll, amely elõtt és mögött soha nincs szóköz!
A kötõjel NEM gondolatjel, sem elõtte, sem mögötte nincs szóköz. Gondolatjel gondolatok között áll, kötõjel szavak és ragok (Dumbledore-t), illetve páros szavak között (ejnye-bejnye).
3. Vesszõ

vesszõ áll felsorolás elemei között, ha nincs kötõszó (pl.: Vettem tejet, kenyeret, vajat és felvágottat.”)
vesszõ áll az új tagmondat elsõ szava elõtt (pl.: „Láttam a házukat, egyszerûen csodálatos!”)
Új tagmondat ott van, ahol új állítmány van. Az elõbbi mondatnál maradva a két állítmány: 1. láttam 2. (van) csodálatos (csakhogy a magyar nem teszi ki a „van”-t).
Vesszõ áll az utalószavak elõtt: hogy, de, ha, ahogy, aki (és ragozott alakjai), ami (és ragozott alakjai), amely (és ragozott alakjai), mivel, tehát, szóval, ahol, amiért, azért, így stb. (Figyelmeztetés: a „hogy”-ot sokszor nem tesszük ki, a vesszõ ennek ellenére kell, pl.: „Remélem, velem maradsz.”)
Utalószavak elõl csak akkor maradhat el vesszõ, ha párosával állnak:
"Rám nézett, csak hogy éreztesse: neheztel."
"Elmegyek, bár ha õ jönne, jobban örülnék."
Vesszõ áll továbbá az indulatszavak után: ja, na, nos, noha, hát
Vesszõ áll a megszólítás elõtt és mögött: „Tudod, Harry, ez egy nagyon jó ötlet.” vagy: „Peter, nem láttad Jamest?”
ÉS és VAGY szabálya:
MINDIG kell eléjük vesszõ, ha új tagmondatot vezetnek be (Pl. „Elmentem a boltba, és vettem tejet.”)
SOSEM kell eléjük vesszõ, ha felsorolás elemei között állnak (Pl. „Nagy és fekete szemei voltak.” Vagy: „Láttam Pétert és Évát.”)
4. Igekötõk

Az igekötõket, amennyiben rendes helyükön, az ige elõtt állnak, MINDIG egybe írjuk az igével.
Pl.: „elvitte, megette”
Ha más szó is kerül az igekötõ és az ige közé, minden szót külön kell írni!
Pl.: „haza akart menni”, „meg szerette volna enni” „el ne késs”
Igekötõk lehetnek a következõk: abba-, agyon-, alá-, át-, be-, bele-, benn-, egybe-, el-, ellen-, elõ-, elõre-, fel- v. föl-, félbe-, félre-, felül- v. fölül-, fenn- v. fönn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, ide-, keresztül-, ketté-, ki-, körül-, közbe-, közre-, külön-, le-, meg-, mellé-, neki-, oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, szét-, tele-, tova-, tovább-, tönkre-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, végig-, vissza stb.
Az igekötõk különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölõje, hogy az igekötõ a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e, vagy az ezt követõhöz.
Pl.: „megfogom a lepkét” „meg fogom nézni”
A megismételt igekötõk közé kötõjelet teszünk, és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel):
Pl.: „ki-kinéz”, „le-leereszt”
Az ellentétes jelentésû igekötõket kötõjellel kapcsoljuk össze, és különírjuk õket az igétõl (vagy igenévtõl)
Pl.: „ki-be járkál” „le-föl sétál”
5. Mondatok és központozás, mondatvégi írásjelek

A mondatok mindig nagybetûvel kezdõdnek. Ezen kívül a kérdõ mondatok után mindig kitesszük a kérdõjelet.
DE nagybetû csak ott van, ahol új mondat van. A mondat közepén a kettõspont után nincs új mondat. Pl. "Nem tehetett mást: mennie kellett."
Az egyszerû mondatok végére a közlés módjának megfelelõ írásjelet teszünk.
Kérdõ alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni:
Pl.: „Nem viszed el mindjárt!” vagy „Miért ver engem a sors!”
Az érzelmek hullámzását vagy erõsebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük:
Pl.: "Hogy képzeled ezt?! Valóban? Nem!
A mellérendelõ összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelõ írásjelet teszünk:
Pl.: „Esik a hó, mégis fekete az utca.” vagy „Sokat késik, ne várjunk rá tovább!” vagy „Induljunk már, miért várnánk rá tovább?”
Az alárendelõ összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni, amilyent a fõmondat kíván:
Pl.: „Ki mint vet, úgy arat.” vagy „Érzed-e, mennyire szeretlek?” vagy „Figyeljétek, ki lesz az elsõ!”
Pont, vesszõ, pontosvesszõ, kérdõjel, felkiáltójel, kettõspont és hármaspont: elõttük SOHA, mögöttük MINDIG van szóköz.
Kérlek, mellõzd az írásjelek halmozását. A magyar nyelvben csak egy írásjel tehetõ a mondatok végére. Halmozott írásjelek csak a következõk lehetnek:
három pont (...)
egy kérdõ- és egy felkiáltójel (?!)
három pont és egy kérdõ- vagy egy felkiáltójel (...? vagy ...!)
A több felkiáltó- vagy kérdõjel nem elfogadható.
6. Párbeszédek

A párbeszédeknél a gondolatjelek elõtt nincs pont, ha „mondta, állította, kérdezte, morogta, vetette közbe” stb. vannak, tehát:
- Álmos vagyok - mondta Harry. Ez a HELYES.
- Álmos vagyok. - mondta Harry. Ez ROSSZ.
Figyelem: a beszéd módját leíró mondatrész („mondta Harry”) kisbetûvel írandó, mégpedig akkor is, ha elõtte kérdõ- vagy felkiáltójel áll:
- Hogy vagy? - kérdezte aggódva.
- Menj a fenébe! - kiáltott rá.
Viszont van pont, ha a gondolatjel után független mondat következik, pl.:
- Álmos vagyok. – Felállt, és nyújtózkodott.
Ebben az esetben a mondat nem a beszéd módját akarja leírni, és a gondolatjel utáni rész, mivel új mondat, nagybetûvel kezdõdik.
Fontos: ha a mondatot megszakítja az író egy, a beszédhelyzetre tett utalással, a vesszõ helye a következõképpen alakul pl.:
- Sejthettem volna - biggyesztette le az ajkát -, hogy nem fogja annyiban hagyni.
Ismét más: ha az írói közbeszúrás nem szakítja meg a mondatot, mert utána új mondat kezdõdik, akkor így kell írni:
- Szép vagy - mondta a fiú. - Tetszik a szemed.
Azaz: pont a "fiú" után, aztán a 3. gondolatjel után nagybetû.
7. Az idegen szavak toldalékolása

Ha az idegen szó kiejtett magánhangzóra végzõdik, akkor az ugyanúgy megnyúlik a ragok elõtt, mint a magyar szavak esetén:
pl. Padma – Padmáé, Padmát stb.
Draco – Dracóé, Dracót, Dracónak stb.
(Her)mione – (Her)mionét, (Her)mionénak stb.
Ha az idegen szó nem hangzó betûre végzõdik, kötõjellel tesszük hozzá a toldalékokat. A toldalékok azonban a kiejtést követik:
George – George-dzsal, George-ot, George-nak stb.
Alice – Alice-szal, Alice-t, Alice-hoz stb.
Dumbledore – Dumbledore-nak, Dumbledore-é, Dumbledore-t stb.
Ha az idegen szó hangzó betûre végzõdik, kötõjel nélkül tesszük hozzá a toldalékokat, a toldalékok azonban itt is a kiejtést követik:
Harrynek, Weasleytõl, Longbottomot stb.
Még egy figyelmeztetés: ha egy név két egyforma mássalhangzóra végzõdik, a teljesen hasonuló ’-val, -vel’ ragot kötõjellel tesszük utána: Bill-lel, Will-lel, Matt-tel, Prewett-tel stb.
8. Köznevek és tulajdonnevek

Csak a tulajdonnév nagybetû, a köznév kicsi. A Roxfort, Griffendél, Hollóhát, Mardekár és Hugrabug tehát nagybetûvel írandók (ragozott alakjaik is), a roxfortos, griffendéles, hugrabugos, hollóhátas és mardekáros azonban kisbetûvel (ragozott alakjaik is). Ugyanez igaz minden tulajdonnévre és a belõlük képzett melléknevekre is.
9. Számok

A kialakult gyakorlat szerint inkább betûírást használunk egyrészt a folyamatos, fõképpen irodalmi jellegû szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor:
Pl.: öt, húsz, ezer, százezer, tízmillió
Másrészt akkor is, ha a szám toldalékos alakban, névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel:
Pl.: huszonötöt, ezernek, tízféle, hatvan után, harmadmagával, kéthetenként
10. Egybeírás, különírás

Olyan szavak, amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elõ egymás mellett, nemegyszer
új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk:
Pl.: kétségkívül (= biztosan), nemsokára, sohasem; dehogy, hogyne; csakhogy, hanem, ugyanis;
További adalék azoknak, akik javítani szeretnének a stílusukon:
11. Pontosvesszõ

A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszõvel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait.
Pl.: "Nyugat felõl sötét felhõket hozott a szél, a port felkavarta, és az emberek arcába vágta; a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak, hogy derekuk ne törjön; s a közeledõ viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is."
Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvesszõ, ha a tagmondatok kapcsolata laza.
Pl.: "Kabátja szinte a bokájáig ért; nyáron is azt hordta."
A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vesszõ helyett pontosvesszõt.
Pl.: "Eddig jól megvoltunk; most váljunk ellenségekké?" "Ezt többet nem veszem fel; égesd el!"
12. Mondatkezdés

Milyen szavakkal nem kezdünk mondatot?
És, de, vagy, mert, így szavakkal nem kezdünk mondatot.
Bizonyos esetekben kivételt képezhetnek a párbeszédekben elhangzó mondatok.
13. Ikes igék

Az irodalmi stílusban az ikes igék egyes szám elsõ személyben: -m végzõdést kapnak:
eszem
iszom
alszom
gondolkozom stb.
A -k végû alak is bevett, de nem irodalmias."

Köszönöm a felvilágosítást,jó részét eddig is tudtam,hisz írtam is, "szándékosan" nem hagytam ki szóközt,mert eddig sem volt probléma.Ha már az elejétõl kezde visszajelzést kaptam/kaptunk volna ez ügyben,akkor bizonyára alkalmazom is.De kérdésemre még nem kaptam választ,hogy eddig méirt lettek publikálva?Elnézét kérek a kíváncsiskodásért,csak érdekelne,hogy ez miért csak most bukott ki?

[Eddy61]

Szia Stigmata!

Fogtündér 2. (stigmata)-t az extrák felirat alatti maszatolást. A tartalomban a vesszõk és a mondat végi írásjelek után NINCS SZÓKÖZ kihagyva.

Javítsd kérlek, köszönöm.

Üdv: Eddy61

Szia Eddy61!


A maszatolás javítva,viszont a szóköz dolgot nem értem.Ez most valami új szabály?Hisz eddig is így készítettem szándékosan (helytakarékosság stb. miatt) a munkáimat,de ahogy észre vettem pár feltöltõ társam is készített jó pár ilyen formátumú tartalom leírást.Szerintem ezt nem kellene ilyen szigorúan venni,hisz eddig sem volt probléma és publikálva volt sok ember sok ilyen munkája

"1. Idézõjelek és zárójelek
2. Gondolatjelek
3. Vesszõ
4. Igekötõk
5. Mondatok és központozás, mondatvégi írásjelek
6. Párbeszédek
7. Az idegen szavak toldalékolása
8. Köznevek és tulajdonnevek
9. Számok
10. Egybeírás, különírás
11. Pontosvesszõ
12. Mondatkezdés
13. Ikes igék
A Leggyakrabban Elrontott Szavak listájáért ide kattints: LESZ
1. Idézõjelek és zárójelek

A nyitó ELÉ kell szóköz, de mögé soha, a záró MÖGÉ kell szóköz (már ha nincs utána vesszõ, pont, pontosvesszõ, kérdõjel vagy felkiáltójel), de elé soha.
Pl.:
Azt mondta: „Szeretlek.”
Kati, akirõl már meséltem (a barna hajú lány), Rómában él.
A magyarban a nyitó idézõjel lent van, a záró fent.
Nyitó zárójel vagy idézõjel ELÕTT és záró zárójel vagy idézõjel UTÁN mindig van szóköz!
2. Gondolatjelek

A mondat közben a gondolatjelek ELÉ és MÖGÉ egyaránt kell szóköz.
Párbeszédeknél a sorkezdõ gondolatjel UTÁN mindig kell szóköz.
A szavak utáni toldalékok, valamint páros szavak között (ici-pici, teng-leng stb.) esetén NEM gondolatjel, hanem kötõjel áll, amely elõtt és mögött soha nincs szóköz!
A kötõjel NEM gondolatjel, sem elõtte, sem mögötte nincs szóköz. Gondolatjel gondolatok között áll, kötõjel szavak és ragok (Dumbledore-t), illetve páros szavak között (ejnye-bejnye).
3. Vesszõ

vesszõ áll felsorolás elemei között, ha nincs kötõszó (pl.: Vettem tejet, kenyeret, vajat és felvágottat.”)
vesszõ áll az új tagmondat elsõ szava elõtt (pl.: „Láttam a házukat, egyszerûen csodálatos!”)
Új tagmondat ott van, ahol új állítmány van. Az elõbbi mondatnál maradva a két állítmány: 1. láttam 2. (van) csodálatos (csakhogy a magyar nem teszi ki a „van”-t).
Vesszõ áll az utalószavak elõtt: hogy, de, ha, ahogy, aki (és ragozott alakjai), ami (és ragozott alakjai), amely (és ragozott alakjai), mivel, tehát, szóval, ahol, amiért, azért, így stb. (Figyelmeztetés: a „hogy”-ot sokszor nem tesszük ki, a vesszõ ennek ellenére kell, pl.: „Remélem, velem maradsz.”)
Utalószavak elõl csak akkor maradhat el vesszõ, ha párosával állnak:
"Rám nézett, csak hogy éreztesse: neheztel."
"Elmegyek, bár ha õ jönne, jobban örülnék."
Vesszõ áll továbbá az indulatszavak után: ja, na, nos, noha, hát
Vesszõ áll a megszólítás elõtt és mögött: „Tudod, Harry, ez egy nagyon jó ötlet.” vagy: „Peter, nem láttad Jamest?”
ÉS és VAGY szabálya:
MINDIG kell eléjük vesszõ, ha új tagmondatot vezetnek be (Pl. „Elmentem a boltba, és vettem tejet.”)
SOSEM kell eléjük vesszõ, ha felsorolás elemei között állnak (Pl. „Nagy és fekete szemei voltak.” Vagy: „Láttam Pétert és Évát.”)
4. Igekötõk

Az igekötõket, amennyiben rendes helyükön, az ige elõtt állnak, MINDIG egybe írjuk az igével.
Pl.: „elvitte, megette”
Ha más szó is kerül az igekötõ és az ige közé, minden szót külön kell írni!
Pl.: „haza akart menni”, „meg szerette volna enni” „el ne késs”
Igekötõk lehetnek a következõk: abba-, agyon-, alá-, át-, be-, bele-, benn-, egybe-, el-, ellen-, elõ-, elõre-, fel- v. föl-, félbe-, félre-, felül- v. fölül-, fenn- v. fönn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, ide-, keresztül-, ketté-, ki-, körül-, közbe-, közre-, külön-, le-, meg-, mellé-, neki-, oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, szét-, tele-, tova-, tovább-, tönkre-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, végig-, vissza stb.
Az igekötõk különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölõje, hogy az igekötõ a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e, vagy az ezt követõhöz.
Pl.: „megfogom a lepkét” „meg fogom nézni”
A megismételt igekötõk közé kötõjelet teszünk, és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel):
Pl.: „ki-kinéz”, „le-leereszt”
Az ellentétes jelentésû igekötõket kötõjellel kapcsoljuk össze, és különírjuk õket az igétõl (vagy igenévtõl)
Pl.: „ki-be járkál” „le-föl sétál”
5. Mondatok és központozás, mondatvégi írásjelek

A mondatok mindig nagybetûvel kezdõdnek. Ezen kívül a kérdõ mondatok után mindig kitesszük a kérdõjelet.
DE nagybetû csak ott van, ahol új mondat van. A mondat közepén a kettõspont után nincs új mondat. Pl. "Nem tehetett mást: mennie kellett."
Az egyszerû mondatok végére a közlés módjának megfelelõ írásjelet teszünk.
Kérdõ alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni:
Pl.: „Nem viszed el mindjárt!” vagy „Miért ver engem a sors!”
Az érzelmek hullámzását vagy erõsebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük:
Pl.: "Hogy képzeled ezt?! Valóban? Nem!
A mellérendelõ összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelõ írásjelet teszünk:
Pl.: „Esik a hó, mégis fekete az utca.” vagy „Sokat késik, ne várjunk rá tovább!” vagy „Induljunk már, miért várnánk rá tovább?”
Az alárendelõ összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni, amilyent a fõmondat kíván:
Pl.: „Ki mint vet, úgy arat.” vagy „Érzed-e, mennyire szeretlek?” vagy „Figyeljétek, ki lesz az elsõ!”
Pont, vesszõ, pontosvesszõ, kérdõjel, felkiáltójel, kettõspont és hármaspont: elõttük SOHA, mögöttük MINDIG van szóköz.
Kérlek, mellõzd az írásjelek halmozását. A magyar nyelvben csak egy írásjel tehetõ a mondatok végére. Halmozott írásjelek csak a következõk lehetnek:
három pont (...)
egy kérdõ- és egy felkiáltójel (?!)
három pont és egy kérdõ- vagy egy felkiáltójel (...? vagy ...!)
A több felkiáltó- vagy kérdõjel nem elfogadható.
6. Párbeszédek

A párbeszédeknél a gondolatjelek elõtt nincs pont, ha „mondta, állította, kérdezte, morogta, vetette közbe” stb. vannak, tehát:
- Álmos vagyok - mondta Harry. Ez a HELYES.
- Álmos vagyok. - mondta Harry. Ez ROSSZ.
Figyelem: a beszéd módját leíró mondatrész („mondta Harry”) kisbetûvel írandó, mégpedig akkor is, ha elõtte kérdõ- vagy felkiáltójel áll:
- Hogy vagy? - kérdezte aggódva.
- Menj a fenébe! - kiáltott rá.
Viszont van pont, ha a gondolatjel után független mondat következik, pl.:
- Álmos vagyok. – Felállt, és nyújtózkodott.
Ebben az esetben a mondat nem a beszéd módját akarja leírni, és a gondolatjel utáni rész, mivel új mondat, nagybetûvel kezdõdik.
Fontos: ha a mondatot megszakítja az író egy, a beszédhelyzetre tett utalással, a vesszõ helye a következõképpen alakul pl.:
- Sejthettem volna - biggyesztette le az ajkát -, hogy nem fogja annyiban hagyni.
Ismét más: ha az írói közbeszúrás nem szakítja meg a mondatot, mert utána új mondat kezdõdik, akkor így kell írni:
- Szép vagy - mondta a fiú. - Tetszik a szemed.
Azaz: pont a "fiú" után, aztán a 3. gondolatjel után nagybetû.
7. Az idegen szavak toldalékolása

Ha az idegen szó kiejtett magánhangzóra végzõdik, akkor az ugyanúgy megnyúlik a ragok elõtt, mint a magyar szavak esetén:
pl. Padma – Padmáé, Padmát stb.
Draco – Dracóé, Dracót, Dracónak stb.
(Her)mione – (Her)mionét, (Her)mionénak stb.
Ha az idegen szó nem hangzó betûre végzõdik, kötõjellel tesszük hozzá a toldalékokat. A toldalékok azonban a kiejtést követik:
George – George-dzsal, George-ot, George-nak stb.
Alice – Alice-szal, Alice-t, Alice-hoz stb.
Dumbledore – Dumbledore-nak, Dumbledore-é, Dumbledore-t stb.
Ha az idegen szó hangzó betûre végzõdik, kötõjel nélkül tesszük hozzá a toldalékokat, a toldalékok azonban itt is a kiejtést követik:
Harrynek, Weasleytõl, Longbottomot stb.
Még egy figyelmeztetés: ha egy név két egyforma mássalhangzóra végzõdik, a teljesen hasonuló ’-val, -vel’ ragot kötõjellel tesszük utána: Bill-lel, Will-lel, Matt-tel, Prewett-tel stb.
8. Köznevek és tulajdonnevek

Csak a tulajdonnév nagybetû, a köznév kicsi. A Roxfort, Griffendél, Hollóhát, Mardekár és Hugrabug tehát nagybetûvel írandók (ragozott alakjaik is), a roxfortos, griffendéles, hugrabugos, hollóhátas és mardekáros azonban kisbetûvel (ragozott alakjaik is). Ugyanez igaz minden tulajdonnévre és a belõlük képzett melléknevekre is.
9. Számok

A kialakult gyakorlat szerint inkább betûírást használunk egyrészt a folyamatos, fõképpen irodalmi jellegû szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor:
Pl.: öt, húsz, ezer, százezer, tízmillió
Másrészt akkor is, ha a szám toldalékos alakban, névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel:
Pl.: huszonötöt, ezernek, tízféle, hatvan után, harmadmagával, kéthetenként
10. Egybeírás, különírás

Olyan szavak, amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elõ egymás mellett, nemegyszer
új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk:
Pl.: kétségkívül (= biztosan), nemsokára, sohasem; dehogy, hogyne; csakhogy, hanem, ugyanis;
További adalék azoknak, akik javítani szeretnének a stílusukon:
11. Pontosvesszõ

A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszõvel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait.
Pl.: "Nyugat felõl sötét felhõket hozott a szél, a port felkavarta, és az emberek arcába vágta; a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak, hogy derekuk ne törjön; s a közeledõ viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is."
Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvesszõ, ha a tagmondatok kapcsolata laza.
Pl.: "Kabátja szinte a bokájáig ért; nyáron is azt hordta."
A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vesszõ helyett pontosvesszõt.
Pl.: "Eddig jól megvoltunk; most váljunk ellenségekké?" "Ezt többet nem veszem fel; égesd el!"
12. Mondatkezdés

Milyen szavakkal nem kezdünk mondatot?
És, de, vagy, mert, így szavakkal nem kezdünk mondatot.
Bizonyos esetekben kivételt képezhetnek a párbeszédekben elhangzó mondatok.
13. Ikes igék

Az irodalmi stílusban az ikes igék egyes szám elsõ személyben: -m végzõdést kapnak:
eszem
iszom
alszom
gondolkozom stb.
A -k végû alak is bevett, de nem irodalmias."

[stigmata]

Szia Stigmata!

Fogtündér 2. (stigmata)-t az extrák felirat alatti maszatolást. A tartalomban a vesszõk és a mondat végi írásjelek után NINCS SZÓKÖZ kihagyva.

Javítsd kérlek, köszönöm.

Üdv: Eddy61

Szia Eddy61!


A maszatolás javítva,viszont a szóköz dolgot nem értem.Ez most valami új szabály?Hisz eddig is így készítettem szándékosan (helytakarékosság stb. miatt) a munkáimat,de ahogy észre vettem pár feltöltõ társam is készített jó pár ilyen formátumú tartalom leírást.Szerintem ezt nem kellene ilyen szigorúan venni,hisz eddig sem volt probléma és publikálva volt sok ember sok ilyen munkája

[Eddy61]

Szia Stigmata!

Fogtündér 2. (stigmata)-t az extrák felirat alatti maszatolást. A tartalomban a vesszõk és a mondat végi írásjelek után NINCS SZÓKÖZ kihagyva.

Javítsd kérlek, köszönöm.

Üdv: Eddy61

[Old Dzsordzsi]

Üdv Öcsisajt!

Köszi, hogy szóltál.
Az újabb Ford Fairlane-t töröltem (amelyik ráadásul még igen csak ferdén volt beszkennelve).

Old Dzsordzsi